Bal kéz zsibbadás okai
Ilyenek lehetnek az idegek mentén jelentkező vírusos folyamatok, például az övsömör vagy a herpes simplex vírus. Alkoholizmus A rendszeres, nagymértékű alkoholfogyasztás komoly káros következményekkel járhat.
A nőknél gyakoribb, mint a férfiaknál, először többnyire éjszaka jelentkezik leginkább 40 és 70 éves kor között majd a tünetek nappal is megnehezítik a kezek használatát.
Ha egy ideget ugyanis rendszeresen erőhatás ér, a nyomás, kompresszió tünetei idővel megmutatkoznak rajta: vérellátása csökken, az ideghez tartozó területen fájdalom, zsibbadás, gyengeség, érzészavar jelentkezik. Ez történhet a kéz egyik legfőbb idegével, a tenyéri felszín közelében futó medianus ideggel is az ún.

Ez az ideg a csuklónál egy szűk csatornán keresztül éri el a kézfejet, azokkal az inakkal együtt, amelyek az ujjakat mozgatják. Ezt a csatornát egy meglehetősen merev, erős szalag zárja le. Mivel ebben az "alagútban" egyetlen rugalmas elem van, a kéztőideg, ezért a kompresszió hatására ez nyomódik össze, ami az ideg vérellátását rontja.
Ilyenkor jellemzően a hüvelyk- a mutató és a középső bal kéz zsibbadás okai, a tenyér kapcsolódó része és a csukló erőtlenedik el, illetve kezd zsibbadni, fájni. Bármilyen, merev test- és kéztartással, egyoldalú terheléssel járó, gyakran ismétlődő mozdulatsor előidézheti a kéztőalagút szindrómát.

Számítógépet használók, valamilyen kézi szerszámmal dolgozók, pincérek, de akár kézi kötéssel vagy gitározással foglalatoskodók is tapasztalhatják a kézen jelentkező fonák érzékelést, vagyis zsibbadást, bizsergést, az először inkább éjszaka, majd nappal is jelentkező fájdalmat, a hüvelykujj izmainak merevségét, gyengeségét, a fogás erőtlenné, ügyetlenebbé válását. Nemcsak a kéz túlerőltetése, hanem bizonyos sérülései is okozhatják a kéztő alagút szűkülését, az ideg elszorítását.
A tapasztalatok szerint a görcsös, merev, stresszes testtartás, a dermedt vállizmok is hozzájárulnak a kéztőalagút szindróma kialakulásához.

Az ellazítás, a rendszeres átmozgató testedzés sokat segíthet. Vannak olyan betegségek is, amelyek hajlamosíthatnak erre, mert folyadék-visszatartással járhatnak, így a kéztőalagút beszűkülésével, a nyomás növekedésével járhatnak. Ilyenek például a keringési zavarok, az elhízás, az ízületi gyulladások, a köszvény, a hormonrendszer betegségei és változásai cukor- és pajzsmirigybetegség, klimax, terhesség.

Ha nem sikerült megelőzni a kéztőalagút-szindróma kialakulását, a kezelése nem egyszerű. Kezelni, illetve a tüneteket enyhíteni fájdalomcsillapítókkal, gyulladáscsökkentőkkel lehet, ennél azonban jóval nehezebben teljesíthető, hogy néhány hét pihenésre volna szükség, és kerülni kellene azokat az egyoldalú terheléseket, amelyek kiváltották.

Ha a konzervatív kezelés nem hatásos, műtétre is szükség lehet - ez esetben az ideget szorító szalagot vágják át.